Egy feladat továbbgondolása második rész

Egy feladat továbbgondolása második rész

Vannak olyan típusú feladatok, melyek annyira komplexek, hogy lépésről lépésre lebontva – step by step technika – eredményesebben tudjuk felhasználni, beépíteni edzésünkbe. Azonban vannak olyan feladatok is, amik alapvetően is hasznosak lehetnek kapusaink felkészítésére, ám egy kis továbbgondolással közelebb hozhatjuk számukra egy mérkőzés adott pillanatát, esetleg fejleszthetünk olyan területeket is, melyeket alapesetben nem tennénk. Az „egy feladat továbbgondolása” sorozat ennek érdekében íródik, segítve edzők munkáját, ösztönözve őket saját gondolataik felhasználására.

Egy feladat továbbgondolása második rész alapfeladata

A második részben az általános kapustechnikai elemek alkalmazása lesz a fő témakör, amelyet a koncentráció és a reakciógyorsaság fejlesztésével próbálunk meg kibővíteni. Magáról az alapfeladatról: a feladathoz felrakunk egy 2×2 méteres négyzetet, a négyzet négy sarkában négy különböző színű bóját helyezünk el. A kapus a négyzet közepéről indul, a feladatban meghatározott irányba elindul gyors oldalazással, megérinti az adott bóját, gyors oldalazással visszamegy a négyzet közepébe, majd alapállásban várja a lövést, és hárítja a lövést. Nem hangzik bonyolultnak elsőre az alapfeladat, az elején nem is ettől lesz nehéz a feladat. Akkor fog bonyolulttá válni, amikor egyre több információra kell figyelnie a kapusnak. A legfontosabb dolog, hogy a kapusnak először memorizálnia kell a terepet, mindig csak az adott információt adjuk meg neki.

Maga a feladat 6 részből áll, az alapmozgások nem változnak, egyedül a lövés iránya, illetve az változik, melyik bójához milyen utasítás után oldalazunk.
1: a bóják színe számít; a kapus testére laposan érkező lövések hárítása.
2: a bóják száma számít; a kapus teste előtt lepattanó lövések hárítása.
3: a bóják színe számít fordítva; a kapus testére félmagasan érkező lövések hárítása.
4: a bóják száma számít fordítva; a kapus testére magasan érkező lövések hárítása.
5: a bóják színe és száma számít: a kapus mellé érkező lapos, egyet-kettőt pattanó lövések hárítása.
6: a bóják színe és száma számít fordítva: a kapus mellé érkező félmagas, egyet-kettőt pattanó lövések hárítása.

A lövések hárítása azon technikai elemekkel történik, amelyek az adott helyzetben a legideálisabb a hárításra. Az első feladatrészben azt a bóját kell megérintenie kapusunknak, amelyik színét hallotta tőlünk – az ábrán ez a „zöld, sárga, piros, kék” színek lehetnek. A feladat második részében meghatározzuk, hogy az adott bója milyen számot kap, így a következő sorozatban csak az adott számra kell figyelnie, elhangzásakor pedig végre kell hajtani a mozdulatsort, majd védeni a lövést. A harmadik feladatkörben jön az első olyan variáció, amely komolyabb figyelmet, koncentrációt kíván. Újra a bóják színeire kell figyelni, viszont – az ábrából kiindulva – amikor a „piros” színt hallja, a „sárga” színű bóját, amikor a „sárga” színt hallja, a „piros” színű bóját, amikor a „zöld” színt, akkor a „kék” színű bóját, és amikor a „kék” színt hallja, akkor a „zöld” színű bóját kell megérintenie. A negyedik feladatrészben a számok számítanak, viszont – az előző részhez hasonlóan – a szomszédos bójához kell elindulni.

Az ötödik feladatrésztől kezdve már lényegesen több dologra kell figyelni. Azon felül, hogy megfelelő szín vagy szám esetén kell a feladatot végrehajtani, figyelni kell az elhelyezett bója pozíciójára is. Ha a hátsó – az ábrán a „zöld” (3) és a „kék” (4) – bóják egyikéhez kell a kapusnak mennie, akkor laposan, szélre érkező lövést kell hárítani, míg az elől elhelyezett – „piros” (1) és „sárga” (2) – bójáknál szélre érkező, kapus előtt lepattanó labdát kell védeni. Továbbá az oldalak is számítani fognak, mert ha a kapus jobb oldalán lévő – „sárga” (2) és „zöld” (3) – bójákat kell érinteni, akkor a bal oldalára kapja a lövést, illetve ha az ő szemszögéből bal oldalt található – „piros” (1) és „kék” (4) – bójákat érinti, akkor a jobb oldalára érkező lövést védi.

Ugyanezen az elven alapul a hatodik feladatrész, annyiban bonyolódik tovább a feladat, hogy az elhangzott szín vagy szám esetén a szomszédos bóját kell megérintenie – például a „piros” (1) esetében a „sárga” (2) bójához indul a kapus. A lövések annyiban változnak, hogy a hátsó bóják érintése után van a szélre érkező lepattanó lövés, míg az elől lévők érintésekor félmagasan, szélre érkező labdát kell hárítania.

A koncentrációban és a reakciógyorsaságban fejlettebb kapusokkal akár olyan továbbgondolásai lehetnek a feladatnak, hogy két bójához irányítjuk a kapust, vagy ha a mindkettő elhangozhat, de például a színnél a szomszédos bójához kell mennie, míg ha a számot mondjuk, az nem változtat semmin. Ezzel a feladattal – illetve 6 részével – nem csak abban segítettünk kapusainknak, hogy a sok lövésnek köszönhetően alkalmazni tudta a gyakorlatban is a tanultakat, hanem használnia kellett a fejét, gondolkodnia kellett, amely – mint tudjuk – koncentráció nélkül nem sikerülhet.