A 30. forduló soron következő mérkőzésének – sajnos – csak egy csapat számára volt tétje. A Gyirmót FC-Győr csapata jövőre már biztosan nem tagja az NB I mezőnyének, míg a DVTK Bódog Tamás vezérletével szárnyakat kaptak. Nézzük meg, ezen a mérkőzésen hogy teljesítettek a hálóőrök.
A mérkőzés: Gyirmót FC-Győr – DVTK 1:1 (0:1)
Nagy Sándor – Gyirmót FC-Győr
A hazaiak kapusa már a 2. percben kénytelen volt a hálójából kivenni a labdát. A kapus kirúgását sikerült megkontráznia a DVTK csapatának, ennek következtében pedig egy szélről belőtt labdát tudtak a kapuba juttatni. Érdemes megnézni Nagy Sándor helyezkedését a gólnál, hiszen a hálóőr az éles szögből érkező bepassznál – a szituáció sokadik visszanézése után is – feleslegesen helyezkedett kint, bár hogy így védeni tudta volna-e, azt már sose fogjuk megtudni. Mindenesetre véleményes a gól kapus részről. A következő szituációnál megpróbált túljárni a csatár eszén, amikor Nagy Sándor felkínálta Szarkának a kapu jobb oldalát – kapus szempontból -, aminek köszönhetően hárítani tudta a ziccert. A mérkőzésen végig bizonytalankodó hazai védelmem a diósgyőri gárda nagyon könnyen tudott áthatolni, ennek nagyon jó példáját láttuk a 44. percben, ahol a támadás végén az alapvonalról beadott labdát jól olvasta ugyan Nagy, de kiejtette, végül a kipattanót nem tudta értékesíteni a vendég csapat. A második félidőben csapata kezdte átvenni az irányítást, így csak két kontránál kellett lövéssel találkoznia, de azok nem okoztak problémát neki.
Antal Botond – DVTK
Antal Botond első félidei teljesítményéről nem sok mindent lehet mondani, egyszer kellett védenie az egész első félidőben, Kiss próbálkozását a 34. percben. Aztán a második félidőben már több dolga akadt, – számokban mérve – 2 alkalommal kellett (volna) játékba avatkoznia. Először Szalánszki közeli próbálkozása találta őt telibe, nagy védésnek nem mondható, inkább a “jókor volt jó helyen” tipikus esete volt. Ezt követően jöttek a gyirmóti helyzetek, de a hazai csapat nem érezte a kaput, vagy pedig a diósgyőri védők blokkolták a lövéseket. Aztán jött a 93. perc. A vesztésre álló csapat felíveli a labdát, a győzelemre álló csapat védőjé kifejeli és vége a mérkőzésnek. Ezt a forgatókönyvet szerették volna a vendégek, ám a felívelést követően rossz helyre történt a felszabadító fejes, a hazaiak játékosa kapásból nagyon jól eltalálva bevette Antal Botond kapuját – megjegyzés: a felvételen nem lehet kivenni, hogy megpattant-e vagy ennyire jó rugótechnikája van a hazaiak játékosának, mindenesetre szép találat volt.
Összegzés:
Nehéz ezt a mérkőzést Kapus Szemmel értékelni. A két kapusnak komolyabb védést talán 1 alkalommal kellett bemutatni. Több kisebb feladatuk volt, azokat hol jól, hol üggyel-bajjal, de megoldották. A DVTK megmutatta, milyen egy megnyert mérkőzést elveszíteni a “beállunk védekezni, jöjjön az ellenfél” elvvel, a lelkes hazaiak pedig sok hibával játszva, de szívük segítségével 1 pontot otthon tartottak. Vendég résztől pedig ennek az elhullajtott 2 pontnak a végén még komoly böjtje is lehet.
Statisztikai adatok a kapusokról:



Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: